| Enciklopédia: | Vámpír vagy. Élőhalott. Réges-rég megtanultad már, hogy a folyamatosan mardosó éhség, a vér utáni vágy és a benned lakozó szörnyeteg, állandó útitársaiddá váltak az öröklétben. Komoly erőfeszítésedbe került az elmúlt századokban, hogy megtanuld uralni a szörnyet, hogy halandóként viselkedj és beilleszkedj a kalandozók veszélyekkel teli világába, ahol oly könnyedén hozzájuthatsz ahhoz a semmihez sem fogható, bíborvörös nedűhöz, az éltető vérhez. Asszimilálódtál, magad is kalandozóvá váltál, beilleszkedtél, meghajoltál és alázatot mutattál, amikor arra volt szükség, mindezt az álca fenntartása miatt. De a benned lakó szörnyeteg újra és újra felszínre akar törni. Azt ordítja hangtalanul legbelül, hogy te vagy a tápláléklánc csúcsa, ne rejtőzködj, légy önmagad, hirdesd ki a világnak, hogy ragadozó vagy! Fedd fel igazi természetedet! Miért kéne neked félned attól, hogy valamelyik botor kalandozó levadászik a szemfogaidért? Elérkezett az idő, hogy a nyáj is megtapasztalja, kivel is állnak szemben! Mostantól képes vagy felfedni igazi természetedet és halandó álcád levetésével megrémíteni másokat. 1 TU elköltésével a következő köröd elejéig más kalandozók a szemeden keresztül megpillanthatják a benned lakozó szörnyet. Amíg e képesség aktív, egy élőholt, dermesztő hideg-aura vesz körül, bőröd sápadttá, élettelenné válik, megvillantod szemfogaidat, kimereszted karmaidat, pillantásoddal pedig elviselhetetlen félelmet keltesz áldozatodban. Aki a közeledbe kerül, már nem tud védekezni ellene, a rémülettől és a jeges aurádtól D8 sebzést szenved el, a benned lakozó szörny pedig áldozatod elillanó életesszenciáját felfogva gyógyítja halott porhüvelyedet.
|
