| | | | Fórum - Gergeroo utolsó 30 hozzászólása | | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Gergeroo 120.) | 2005.07.14. 20:29 |
| | | | Gergeroo még sokáig bolyongott a Világban keresve azt, amit elveszített, azonban idővel rájött, hogy abból csupán Sheran szentélye maradt meg. Ez a tudat hátralevő életéig nem tudta békénhagyni, de a halált sem engedte meg neki. Gergeroo tudta, hogy ezt a büntetést azért kapta mert ott hagyta a letrint és Shaltert. Ha kicsit türelmes talán még fordulhatott volna valamit a kocka.
De már késő. Sosem tudja meg, hogy miért volt Raander számára fontos Sheran szentélye, sosem tudja meg miért küldték vele Shaltert, már valószínűleg semmit nem tud meg. De, mint fajának utolsó példánya talán tanult valami A Hibából. A Hibából, amely a Világ Életét követelte... |
| | | | | |
| | | | | | | valami rémlik erről a csatornáról, de nekünk sose jött be, nemtom miért |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Gergeroo 119.) | 2005.06.24. 12:48 |
| | | | Gergeroo úgy futott, ahogy a lába bírta. Csak futott és futott nem nézett sehova sem, csak előre. Miért hazudik neki az a nyavajás letrin, miért? Azt hiszi megviccelhet. És ilyen gondolatokat hajtva futott az erdőben, amely feltűnően halk és kihalt volt. Fel sem tűnt neki a nagy igyekezetben. Egy célja volt: eljutni mihamarabb Chakerbe.
Egyszercsak az erdőnek végeszakadt -hamarabb, mint ahogyan kellett volna és Gergeroo szembetalálta magát egy hatalmas, végtelen pusztasággal. Mintha az erdő e részét fölégették volna. Mintha... Mi történhetett itt.
Ekkor hirtelen a távolban megpillantotta Chakert. Nagyot dobbant a szíve, ugyanis Chaker porig égett, az egész városból csupán az alapzat maradt meg. Hát mégsem hazudott az a letrin, gondolta Gergeroo. Mégsem. De vajon miért tették ezt, miért?
Elindult, maga sem tudta, merre, hogy megtalálja erre az őrült dologra a magyarázatot. Már nem sietett, csupán ment, nem számított, hogy meddig jut el. Már nem...
A FOLYTATÁS KÖVETKEZIK... |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Gergeroo 118.) | 2005.06.24. 12:42 |
| | | | EPILÓGUS
Shalter fölállt a földről és a letrinre nézett.
-Miért nem öltél meg minket? - kérdezte. - Miért? Miért tetted ezt a valamit, hogy... - de nem mondta.
A letrin szemei vörösen izzottak.
-Hogy miért? - megmondom én. Titeket küldtek ide, hogy lejegyezzétek a templomot az örökkévalóságnak. És ti eljöttetek. De én szerettem volna, ha ti -mint akik e feladatot elválalljátok- megtudjátok milyen is az az Örökkévalóság. Ennyi.
-Ennyí? - ordította Shalter. - Csak ennyi. És MOST miért nem ölsz meg?
A letrin sokáig hallgatott, csak asztán válaszolt Shalter kérdésére.
-Nem tudom... |
| | | | | |
| | | | | | A letrin a kő felé fordult. Nem az kellett neki. Pontosabban semmi sem kellett neki. Hisz már győzött. Már győzött, hiszen mindenki veszített. A netrinek is, az emberek, orkok, törpök, elfek, tündék, óriások, ogrék, koboldok és még sorolhatná. Mindennek vége. És ez mind a letrinek cselekedeteinek eredménye. Sheran? Ő már nem segíthet senkin hsiz halott, a bolygója is, meg a sok erdő. Minden és mindenki halott. Gergeroo meg had keresse meg a papjait, ők is halottak.
Aztán ismét a kinti tájra emelte tekintetét.
Világ! Milyen együgyű világ. Rohanás, háborúk, ez egy rossz világ. De már nem lesz jó. Már túlságosan is beszennyezték az emberek, ezért kellett nekik megsemmisíteni. Így lesz jobb. Talán, ha még Sheran fölébred valahol teremt egy másikat, amelyikben nem lesznek emberek és akkor talán... De, mivan ha lesznek más olyan fajok, mint az ember. Akkor nekik letrineknek mindíg el kell pusztítaniuk azt, amit teremtettek. Ez az ő sorsuk, és ez már nem lesz másképp.
Odakint esett az eső...
VÉGE |
| | | | | |
| | | | | | ha már itt tartunk nézzétek meg ezt az oldalt:
http://gportal.hu/portal/sarkanyok/
van a baloldali menüben egy olyan gomb, vagy mi hogy Képek. erre kattints és megjeleneik egy egész sereg sárkányos kép de baromi jók.... még Boris Vallejos is van. Mondom ezt MEG KELL NÉZNI! |
| | | | | |
| | | | | | A kínaiak, vagy japánok, mittomén, sose tudtam, melyik melyik... szóval ezek szerintem tök jópofa sárkányszobrokat csinálnak...
linktipp:
http://www.photo.net/photo/2000pcd1670/forbidden-c ity-sculpture-84.3.jpg |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: jean-zso 168.) | 2005.06.20. 12:21 |
| | | | | Én most szeretnék venni egy izé, olyan... jaigen kelta sárkányt, az is nyakizé. |
| | | | | |
| | | | | | | Meg az akadémia is nagyon rajság, csak az a baj, hogy egy idő után túl sok dolgot lehet már megtanulni, és ha az ember mittom én elkezdett valamit nanulni, akkor a többit is, meg a többit is. Én a magam részéről ezt úgy oldottam meg, hogy csak két dolgot tanulok: Kritikus ütés, Zárnyitás. Aztán fölnövelem mind a kettőt mittom 10-re aztán a többit is megnézem. |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: artick25 261.) | 2005.06.20. 12:18 |
| | | | | Ja, pedig én egy kicsit megijedtem, mert aszittem, hogy az összes szinten (pedig végtelen az elérhető szint, de ez most mindegy) úgyanazok a tárgyak, meg küldetések lesznek. |
| | | | | |
| | | | | | | Ja és az jó benne, hogy bizonyos szint felett új helyszíneket kapsz. Meg újfajta fegyverek, meg tárgyak (pl. rúnakulcs) |
| | | | | |
| | | | | | Én nem törődöm a statisztikákkal, mert... szóval nem, mert lassan játszok vele. Bár ha fölgyűlik mittomén 500 cselekvés 1 nap alatt lejátszom. Bár nemtom 22-es szinten már gyorsan gyűlnek a cselek.
A játéknak nincsen különösebb értelme... én amolyan unaloműzőnek nevezném, és ezzel mindent el is mondtam...
Megyek is egy kicsit tolni a Sárkányölőt |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Gergeroo 116.) | 2005.06.18. 12:57 |
| | | | Gergeroo arra ébredt, hogy valami nedves van az orrán. Fölült és körülnézett. Sheran szentélyében volt és valahonnan víz csöpögött az arcára. Shalter mellette feküdt és az igazak álmát aludta. Vajon hogy került ide? Pontosabban, hogyan kerültek ide?
Fölált. Ebben a pillanatban azonban eszébe jutottak a feljegyzések, amelyeket itt készített. Megpördült a tengelye körül, végigtapogatta zsebeit, a földön is körülnézette, de sehol sem találta.
-Ezt keresed? - hallatszott egy különös, jeges hang az egyik sötét sarokból. Gergeroo a hang irányába fordult és megpillantott két izzó, vörös szemet. Ismerősek voltak neki... honnan...
-Ezt keresed? - kérdezte újból a jeges hang.
"Megvan!" jutott eszébe Gergeroonak. "A chakeri templom mennyezetén láttam egy festményen, a félhomályban izzó vörös szemeket... ez egy letrin..."
-Valóban az vagyok - Gergeroo nagyon megijedt... Olvas a gondolataiban.
A letrin előjött a sötétből, hogy Gergeroo szemügyre vehesse. Tulajdonképpen semmi különös nem volt benne. Teljesen úgy nézett ki, mint egy ember, habár a vörös szemek és a túlságosan hosszú fülek gyanúsak voltak Gergeroonak. Ez egy alakváltó, jutott az eszébe.
-Add vissza! - parancsolta Gergeroo, megfeledkezve arról, hogy egy letrin ellen nincs esélye. - Az könyvtári tulajdon...
-De hiszen a tiéd...
-Nem baj! Kérem vissza, a tegnapi napom ráment a jegyzetelésekre.
A letrin vérfagyasztó kacajt hallatott. Gergeroo kissé megilletődött, hogy a letrin nevet, azon, amit mondott. Köztudott tény, hogy a letrineknek nincsen humorérzékük. Egyáltalán nincs...
-Mi olyan vicces? - kérdezte végül Gergeroo.
-Hát nemtudod?
-Micsodát, mit kéne tudnom?
Shalter mozgolódni kezdett. Gergeroo arra fordult, ki tudja miért, sosem érdekelte, hogy mi van Shalterrel. Shalter fölült, megdörzsölte a szemét, nyújtózkodott egyet, majd Gergeroora és a letrinre nézett. Pislogott párat, majd visszafeküdt és aludt tovább.
Gergeroo újból a letrinre terelte tekintetét;
-Min nevettél olyan jóízűen?
-Ostoba ember. A letrinek világ életükben azt bizonygatták nektek, hogy az idő olyan, mint... nos, mihez is tudnám hasonlítani? Nos, olyan mint egy madzag. Ha a tenyeredbe teszed összeesik és aprónak látszik. Azonban, ha kifeszíted hosszabb, mint előzőleg, érted?
-Nem, egyáltalán nem értem.
-Nos csupán azt szerettem volna mondani, hogy már nincs szükséged a könyvre, mert a papok már réges-régen meghaltak.
-Meghaltak, hogy lehet, hiszen... máris... tegnap?
-Nem... pontosan ezer év már, hogy meghaltak.
-Ezer év, az nem lehet... vagyis, hogyan?
-Én rendelkeztem úgy, hogy itt legyetek. Több, mint ezer évig aludtál Gergeroo. Eközben Chakert lerohanták, Digothait, Saakehnat, Bowohrojut és még sorolhatnám. A netrinek és a letrinek háborúinak vége. Ez már egy új kor Gergeroo.... A Sötétség Kora.
-NEM! Ez nem lehet, hiszen...
-De igen, lehet.
-Nem, visszamegyek Chakerbe, megkeresem Raandert és megmondom... - de soha nem derült ki, hohy mit mond meg Raandernek, mert ebben a pillanatban hátat fordított a letrinnek és Shalternek, majd kirohant Sheran szentélyéből és nekivágott a sötét éjszakának.
A letrin a bejáratnál állt és még látta Gergeroot, ahogyan a végtelen dzsungelben küzd. Vörös szemeit aztán behunyta és semmivé vált...
A FOLYTATÁS KÖVETKEZIK... |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Gergeroo 115.) | 2005.06.13. 10:30 |
| | | | Késő este volt, mire Gergeroo minden fontos dolgot leírt, de mivel már besötétedett tábort vertek, mondván majd holnap indulnak haza. Gergeroo a tűzbe bámult, elméjyülten gondolkodott valamiről, Shalter pedig fölmászott egy fára és a holdba bámult. Ma valahogy sokkal fényesebb volt, mint máskor. Hiszen telihold van, jutott eszébe. A telihold valahogy más mint a többi. Mintha különös erők et sugározna magából. Mintha, minden, ami eddig meglapult, most új életre kelne és az éjszaka leple alatt sétálni indulna a fák között.
Gergeroo mocorogni kezdett a tűz mellett, kissé hűvös volt. De látszott az arcán a fáradság keze is, amely egész álló nap az arcára telepedett. Csak írt és írt és egyre karikásabb szemekkel. Egy biztos, nem cserélnék egy krónikással sem, gondolta Shalter. Jó nekem ez a szabad élet, kint az erdőben, a fakunyhókban. Nem kell a sok könyv, írások, olvasások. Ce, kinek hiányzik ez.
Gergeroo halk puffanással elterült a földön, és nyomban elnyomta az álom.
Különös, hűvös szellő fujdogált. Néha megbillentek a tüzifán a magasba csapó vörös lángok, néha a fák ágai meglibbentek, néha a felhők eltakarták a nagy, kerek holdat, amely kísérteties fehér fényével megvilágította az erdőt.
-Azt hiszem mostmár inkább én is alszom... - motyogta magában Shalter. - De! Mivan, ha a valóban kószál valami odakinnt, valami...
Hirtelen reccsenésre lett figyelmes Shalter. Az egyik, közeli bokor töbében valmai megmozdult, ez biztos. Valami... Shalter leugrott a fáról és közelebb ment az említet helyhez. Félrehajtotta az ágakat és... két vörös szem... surranó, apró lábak a talajon... Shalter végig terült a földön és belezuhant az álom örvénylő sötétségébe...
A FOLYTATÁS KÖVETKEZIK |
| | | | | |
| | | | | | Ez az új puzzle játék igen tartalmas szórakozást nyújt. Én legalábbis sokáig el tok vele játszani (rakosgatni). És valóban, az lenne a legjobb, ha mégtöbb készülne belőle.  |
| | | | | |
| | | | | | Gergeroo, a krónikás, akit Chakerből küldtek a bejárat előtt ált és Shalterre várt. Együtt indultak el és együtt érnek célba, még ha ez egy kicsikét lassítja is a tempót. Hiszen a gremlineket nem hosszú távra tervezték. Szabad népek közé valósiak, de nem nagyon elemük az utazás. De Raander meghagyta Gergeroonak, hogy kísérje el Shaltert a Szentélybe és, ha módjában áll jegyezze is le az eseményt. Mert mi más dolga lenne még egy krónikásnak, ha nem történetek lejegyzése.
Szóval Gergeroo Shalterre várt, aki még csak véleltelün sem igyekezett. Had várjon Gergeroo, a szentély nem megy el! Ez a gondolat futott át az agyán és megvonta a vállát. "Majd ha okvetetlenkedik befogom a fülem." Érdekes elgondolás, de hát a gremlinek azok gremlinek.
Shalter azonban nem tudta küldetésük valódi célját. Nem tudta, hogy őt miért küldték ide Gergerooval a nyakában. Tényleg miért?... Mert a szentély, és ezzel együtt a Túlélők Földje veszélyben volt. Nem árt, ha lejegyzik a szentély fontosságait, mielőtt az még végleg elpusztulna... És, hogy miért pusztulna el. Háború. A láthatatlan tűz, amely indent felemészt. Láthatatlan azok számára, akik a háborúban hadviselő felek. Csak támadni, csak támadni. Több száz éve teszik ezt már a netrinek és a letrinek. Hogy miért? Senki sem tudja, talán már ők sem tudják... Csak azt teszik, amit elődeik is tettek... Ölnek.
-Jó istenem Shalter, azthittem, hogy már valahol eltévedtél! - siránkozott Gergeroo. - Nem azért küldtek téged, hogy kóboroljál, amíg én a munka nehezebbik részét végzem...
-Idő... valóban, nem azért küldtek - kezdte Shalter. - De attól még nem kell így rohanni! Miért rohanunk?
Shalter nem tudta utazásuk okát, és Raander (a küldetés szervezője, Gergeroo tanítója) meghagyta Gergeroonak, hogy ne mondja el Shalternek, hogy Sheran Szentélye nemsokára porig lesz rombolva. A letrinek ezen a vidéken fognak áthaladni és az építményt a netrinek birtokának fogják tekinteni... Mi okuk lenne meghagyni a szentélyt? Semmi...
Gergeroo sóhajtott egy nagyot, de végül nem mondott semmit. Félrehajtotta a bejárat fölé lógó növényeket, majd óvatosan belépett a kerek helyiségbe, nyomában Shalterrel.
A látvány minden szóbeszédet felülmúlt. A terem közepén egy hatalmas, zümmögő, kékes foszforú kő lebegett, körülötte, a falon pedig életnagyságú aranyozott állatdomborművek voltak. A mennyezet közepén egy apró lyukból jött a fény, így a helyiség nagyobb fele homályba burkolózott. Ahogy Gergeroo haladt a kő felé meg-megcsillant szemében a fali domborművek egyike. Shalter kivételesen nem jutott szóhoz a látványtól, csakúgy, mint Gergeroo. Bár ez a gremlineknél ritka pillanatnak számít.
-És most? - kérdezte Shalter, mire Gergeroo gyorsan lepisszegte. -És most? - kérdezte immár halkabban Sahlter.
-Jegyzeteket készítek, és még néhány illusztrációt, ha marad... idő - motyogta félvállról Gergeroo, kezében egy vaskos fekete könyvvel.
Shalter szokásához híven megvonta a vállát és a bejárathoz sétált. Félrehajtotta a növényeket, majd kibámult a végtelen dzsungelbe...
A FOLYTATÁS KÖVETKEZIK... |
| | | | | |
| | | | | | | életem hanyatlása volt egyetlen részt is megnézni abból a marhaságból... az unokáimnak sem erről fogok sztorizni |
| | | | | |
| | | | | | | végre találtam egy jó fórumot... csak még nem tudom, hogy mit írjak bele |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Gergeroo 110.) | 2005.03.08. 16:45 |
| | | | | De valyon mit keres? . . . |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Gergeroo 109.) | 2005.03.08. 16:44 |
| | | | | De van ott még valaki, eddig meglapult, de most kissé előmerészledett a sötétségből. Sötét köpenye a földig lógott, arcát csuklya takarta el, termete pedig egy kisgyermeké. . . mindenütt leselkednek. . . a kicsik! |
| | | | | |
| | | | | | | Pedig sokszor törtem már ezen a fejem. . . |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Furi 226.) | 2005.03.08. 16:30 |
| | | | | Én nem mondtam, hogy a játék felépítése rossz. Valamennyire értek a HTML kódoláshoz, van is egy sajátkészítésű honlapom, és meg kell mondanom, hogy nagyon összetett a játék felépítése. El nem tudom képzelni hogy van az, hogy mindíg véletlenszerűen dobja ki a küldetéseket, meg az ellenségeket. |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Fattyu 223.) | 2005.03.05. 20:48 |
| | | | | | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: Fattyu 221.) | 2005.03.01. 16:51 |
| | | | | Én is régóta játszom, bár ez a szintemen nem látszik. Nem jövök föl mindennap, de egy kis kikapcsolódás erejéig kinyírok pár szörnyet. |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: mandhal 213.) | 2005.02.25. 18:52 |
| | | | | A szereojáték az, amikor te irányítod a szereplőd, megmondod neki mit csináljon. A Sárkányölőben hasonlót csinálsz. |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: archimedes 116.) | 2005.02.25. 18:50 |
| | | | | | | | | |
| | | | | | Sötét árny siklik végig az aranyozott falakon, halálhörgés hallatszik mindenütt és vérszag keveredik a virágok isteni nektárának illatába.
Egy letrin, a gonosz lelkek leggonoszabbika, ki halálra segíti az ártatlant, s tehetetlent, oly mohón tekint a terem közepébe, mint gyermek az ajándékra. Nagy, zöld szemei üvegesek, teste úgy siklik, mint az árnyék a gazdája után.
Csak megy és megy, s mikor végre megállt kinyújtotta csontos ujjait, hogy kezébe temesse Sheran szívét, a Föld szívét, melyért jött, s most arra szándékozik, hogy ellopja.
Mert lelketlen, csaló, s becstelen nép a letrin, s nem törődnek mások dolgaival, de most mégis megdermedt, mert nem tud harcolni a testvérével, ki betölti a termet, az egész világot, fivérével, a fénnyel. Ki most is ott lebegett felette elszántan küzdve, hogy megmentse a Kincset.
Végül feladja az árnyék. Elenyészik, mint ahogy szokott, a nappal győz az éjszaka felett, majd nemsokára kezdődik előről. . . |
| | | | | |
| | | Gergeroo (előzmény: archimedes 114.) | 2005.02.24. 18:18 |
| | | | A letrinek olyan éjjeli teremtmények, amelyek tudják változtatni az alakjukat.
Leginkább egy ember alakját veszik föl, de meg lehet ismerni őket kissé hegyes fülükről. |
| | | | | |
| | | | | | A fórum alapkérdésére a válaszom a következő:
1. Szinte minhárom faj megéri valamennyire
2. Attól függ, hogy mire akarsz öszpontosítani; hogy szépen fejlődj, új felszerelést szerezz, gazdag legyél; vgay, hogy szeretnél töretlen erővel nyomulni előre a szinteken.
Az utóbbihoz nekem a barbár jött be a legjobban. |
| | | | | |
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
