Vissza a Főoldalra
 

Hírek, változások
Mi is az az AK?
AK Archívum
GN Archívum
Tartalomjegyzékek
Cikkek az újságból
Krónikák a boltban
Szavazások
Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
Termékismertető - Alanori Krónika 125. (2006. május)
Termékismertető - Alanori Krónika 141. (2007. október)
Termékismertető - Alanori Krónika 140. (2007. szeptember)
Termékismertető - Alanori Krónika 139. (2007. július-augusztus)

A lista folytatása...
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
 

A budapesti metró (Shadowrun történelem)

Budapesten a metró a 60-as évek óta a tömegközlekedés gerincének számított, és mivel ez mindmáig igaz, úgy gondolom, érdemes néhány szót ejteni róla. A hálózat négy fő vonalból áll, melyek között három ponton van átszállási lehetőség. A négy vonal kiépülésének története az egész huszadik századon átível. Az elsőt még az 1896-os centenáriumi ünnepségekre építették, mint technikai vívmányt, a kontinensen elsőként.

A komolyabb, kettes vonal a 60-as években épült meg. Ez kelet-nyugati irányban szelte át a várost, összekötve Pestet és Budát, valamint érintett két nagy pályaudvart is. Innentől kezdve, viszonylag azonos ütemben, 5-10 éves időszakokban épült meg az észak-déli, csak Pesten haladó hármas vonal (ez három részletben készült el), majd a négyes, amely megint Pest és Buda között húzódik, és a kettes és a hármas vonalat is érinti. Ezzel 2003-ra végre az összes nagy pályaudvar és az összes jelentősebb forgalmi csomópont is könnyen elérhetővé vált a föld alól, gyorsan, dugó és szmog nélkül.

Ezután néha még elkészült egy-egy újabb vonal terve, de az általános gazdasági leépülés idején sosem nyílt lehetőség ezek kivitelezésére. A későbbiekben is történt némi változtatás a vonalak szerkezetén. 2033-ban felrobbantották a Forgách utcai, majd két évre rá a Blaha Lujza téri állomást. Az első incidens a turulista hatalomátvétel során történt, a másodikért perceken belül több terrorszervezet is vállalta a felelősséget, a valódi elkövetőket máig nem sikerült azonosítani.

Ezeknek az állomásoknak a felújítására a BKV-nak nem volt elég pénze, így hát csak az alagutakat tették használhatóvá, és eltorlaszolták a peronok területét. Ez a két állomás megszűnt létezni. 2039-ben, a Társasági zóna kialakításakor a Társasági Tanács egyszerűen megvásárolta a határain belülre eső vonalszakaszokat, és teljesen elkülönítette őket a külvárosi részektől.

Az egyes vonal első négy állomását megszüntették, a kettes vonalat az Astoriával kezdődően, a hármas vonalat pedig az Árpád híd és a Kálvin tér közötti szakaszon önálló vonallá alakították. A négyes vonal három érintő állomására nem tartottak igényt. Ezek mellett fegyveres őrséget állítottak fel a határos állomások területén. Az egyre gyengébb lábakon álló BKV-nak (amely eddigre a teljes Pest megyei utaztatást kézben tartotta) kapóra jött az állomásokért kialkudott magas ár, ezzel valamelyest emelni tudták a megmaradt szakaszok színvonalát, hozzáigazítva őket az időközben kialakult külvárosi körülményekhez. Így 2040-re kialakult a metró mai arculata.

A metró itt a Társasági Tanács felügyelete alá tartozik, elsődleges célja a külvárosban lakó alkalmazottak közlekedésének megoldása. Az itt működő két vonalon járó szerelvények mindig ragyogóan tiszták és kifogástalan állapotúak, a peronok hasonlóan jó karban vannak tartva. Természetesen minden állomáson több fegyveres őr is vigyázza az utasok biztonságát. A külvárosi vonalak és a belsős járatok közötti átszállást új alagútrészek kiépítésével tették lehetővé: a társasági és a BKV-metrók külön peronokra állnak be. A társasági vonalakon való közlekedés csak méregdrága bérlettel lehetséges (500 nujen havonta), amihez a rászoruló alkalmazottak természetesen engedményesen juthatnak hozzá. A peronon álló őröknek ugyan jogában áll bárkit felszólítani ennek felmutatására, általában csak a nem odaillőnek ítélt embereket szokták feltartani. (Nem árt tudni, hogy a BKV külön buszjáratot létesített a Társasági Zóna megkerülésére.)

A kettes vonal állomásai

Alkotás út (volt Déli pályaudvar, az egykori állomás helyén ma a CEH budapesti kirendeltsége áll) - Moszkva tér - Batthyányi tér - Kossuth L. tér - Deák Ferenc tér (átszállás a hármas vonalra) - Astoria.
 

A hármas vonal állomásai

Árpád híd - Dózsa György út - Lehel tér - Nyugati tér (volt Nyugati pályaudvar, az állomás helyére több kisebb épület került, közöttük a BKV székháza) - Arany János utca - Deák Ferenc tér (átszállás a kettes vonalra) - Ferenciek tere - Kálvin tér. Ezek a vonalak teljesen automatizáltak, ezért nem okoz fennakadást a napi 24 órás üzemeltetés. Éjszakára a külvárosi vonalak határait - kihasználva a vonal sajátosságait - légmentesen(!) lezárják.

A Társasági Zóna csillogó szerelvényei után nézve ez a metró maga a latrina. Külvárosi szemmel nézve viszont gyors, praktikus és kényelmes módja az innen-odajutásnak. A kocsik és a peronok koszosak, szemetesek, a falakon a graffiti versenyt fut a falragaszokkal. Mindegyik vonalon páncélozott szerelvények járnak, az utazás egy alkalomra szóló jeggyel vagy valamilyen időszakra szóló bérlettel lehetséges. A peronokon a be- és a kijáratok el vannak különítve egymástól, a bejáratoknál jegyérvényesítő és bérletellenőrző automaták vannak felszerelve. Az automatika hibátlan működését és a tolongásmentes közlekedést a közelben álló három, erősen felfegyverzett biztonsági őr segíti elő.

Mivel ezeket a járatokat a BKV a "rendes" emberek számára tartja fenn, este 7 után már nincs közlekedés.

Először az egyes vonalnak szentelnék néhány külön szót. Ez százötven éve a kor úri utasainak tökéletesen megfelelt, de mai szemmel elég satnyának tűnik. Nincs túl mélyen, a megállók és a kocsik kicsik és szűkösek. Trolloknak nem ajánlott itt az utazás: az ajtón is alig férnek be. Mindezek ellenére a BKV nem kívánja megszüntetni a vonalat, a nyilatkozatok szerint azért, mert a cég büszke arra, hogy ilyen történelmi háttérrel rendelkező járatot működtethet.

A kettes, hármas-A, hármas-B és négyes vonalak nagyon hasonlóak egymáshoz, ugyanazon típusú kocsik járnak rajtuk, ugyanaz a rendszer érvényes rájuk. Ezek a járatok már tágasak, kényelmesek, komolyabb forgalom lebonyolítására is képesek. Az egyes vonal állomásai: Oktogon - Vörösmarty utca - Kodály körönd - Bajza utca - Hősök tere - Széchenyi fürdő - Mexikói út.

A kettes vonal állomásai: Astoria (határállomás) - Fiumei út (volt Keleti pályaudvar, az egykori állomás épülete ma elhagyottan áll; átszállás a négyes vonalra) - Népstadion - Pillangó utca - Őrs vezér tere.

Érdemes megjegyezni, hogy az utolsó két megálló már a felszínen fut. A kocsikat itt mindkét oldalról magas vasbeton falak védik a környéken lövöldöző illetőktől.

A hármas-A vonal állomásai: Újpest Központ - Újpest Városkapu - Gyöngyösi utca - Árpád híd (határállomás).

A hármas-B vonal állomásai: Kálvin tér (határállomás, átszállás a négyes vonalra) - Ferenc körút - Klinikák - Nagyvárad tér - Népliget - Ecseri út - Pöttyös utca - Határ út - Kőbánya-Kispest.

Az utolsó megálló itt is felszíni.

A négyes vonal állomásai: Balatoni út (volt Kelenföldi pályaudvar) - Tétényi út - Kosztolányi Dezső tér - Móricz Zsigmond körtér - Szt. Gellért tér - Fővám tér - Kálvin tér (átszállás a négyes vonalra) - Rákóczi tér - Köztársasag tér - Fiumei út (átszállás a kettes vonalra).

Fontos tudni, hogy az éjszakai védelem kimerül a peronokra behúzott harmonikás vasrácsokban és az alagutakban járkáló járőrpárokban. Éppen ezen adottságai miatt a metróalagút elsőrangú és sűrűn használt menekülési útvonal.

Keleti pályaudvar: A hatalmas építmény évtizedek óta teljesen elhagyatottan áll, a síneket már az első években ellopták. Hosszú időn át nagyméretű csövestanyaként üzemelt, aztán a Szelleműzők nevű helyi banda mindenkit kiebrudalt. Egy év múlva a banda árnyvadászcsapattá avanzsált, aztán darabokra lőtte őket egy Yamatetsu kommandó. Azóta a pályaudvarnak nincs állandó gazdája, de az utóbbi időben többen temetőlidérceket véltek látni odabent.

Széchenyi fürdő: A fürdő megtartotta régi fényét, maffiózók, csúcsösszekötők és az árnyvilág más legfelső ligás tagjainak rendszeres törzshelye.

Pöttyös utca - Határ út: A pesterzsébeti pusztulat határvidéke, a felszínen az ennek megfelelő viselkedés javallott.

Rákóczi tér: Expresszjárat a kupikhoz. No comment.

Kőbánya-Kispest: Minden vasárnap itt van a Kőbányai piac, ahol gyakorlatilag bármit be lehet szerezni, ha nem első szempont a csúcsminőseg, és a gyári csomagolás.

(A szavazáshoz be kell jelentkezned!)
(átlag: 5 szavazat alapján 8.4)

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Megatársaságok - Renraku Computer Systems (Shadowrun ismertető).

Létrehozás: 2004. január 20. 13:59:10
Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:09
Nyomtatási forma


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.